A családi ház felépítésének első lépése a tervezés. Azonban nem csak azt kell eltervezni, hogy miként nézzen ki a ház, milyen helyiségek legyenek benne, és milyen legyen az elrendezése, hanem azt is, hogy miből építsük. Pár éve ez még evidens volt, ugyanis ezen a tájon többnyire a téglaháznak volt hagyománya.

Ma már jóval szélesebb a paletta, ami az építők előtt áll. Egyre népszerűbbek a faházak is, amelyek praktikusak és igen dekoratívak is lehetnek, ha ügyes kezű építőmesterek végzik a feladatot. Azonban egyre inkább elterjed az alternatív építkezési stílus is, így nem ritkák a szalmabála vagy éppen a vályogházak sem. Persze néhány évtizeddel ezelőtt még teljesen más képet festett az építkezés.

Nem volt lehetőség arra, hogy több száz kilométerről szállítsák az alapanyagokat, mint manapság, így mindenki abból épített házat magának, ami a környéken elérhető volt. Így a Kárpát-medence vidéki házai többnyire döngölt agyagból és vályogtéglából épültek. A födém pedig vagy zsindelyből, vagy nádból készült attól függően, hogy melyik volt közelebb, erdő vagy nádas. A klasszikus parasztházakból ma már szinte mutatóban sem marad, csak esetleg a kisebb, "eldugottabb" vidéki falvakban.

Ezek a házak meglepő módon energiatakarékosak és komfortosak voltak, éppen ezért az alternatív építészetben ismét előtérbe kerülnek ezek az építőanyagok. A vastag masszív falak kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeztek, ezért nyáron kellemes hűvös jellemezte ezeket a házakat. A téli hidegben is kevesebb fűtésre volt szükség, ezért energiagazdálkodás szempontjából ideális lakások voltak.